K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

H�ress�gek - Miksz�th K�lm�n	Forr�s: www.nogradnet.hu	2007.05.30. 15:36
Miksz�th K�lm�n Miksz�th K�lm�n 1847-ben sz�letett a N�gr�d megyei Szklabony�n. Apja j�m�d� falusi birtokos volt, s egyben � b�relte a helyi m�sz�rsz�ket �s kocsm�t. Nemess�g�kr�l is reg�ltek a csal�di legend�k. Noha ezen csak az � eml�kezet�k �rk�d�tt, a lev�lt�rak nem vigy�ztak r�. Minthogy a hat�rvonalon, a paraszti �s az �ri oszt�ly mezsgy�j�n �lt a Miksz�th csal�d, s ott �lt a fiatal Miksz�th is. Egy�tt j�tszott a falusi gyerekekkel, hallgatta az �regek mes�it. De m�dja volt r�, hogy tanulhasson. S �gy egyszer majd hangot is tudott adni mindannak, amit hazulr�l, a sz�l�f�ldr�l, a n�pb�l hozott mag�val. Miksz�th �sei t�bbs�g�kben tudom�nyszeret�, klasszikus mûvelts�gû, tollforgat� evang�likus papok, akik egyh�zi �s t�rt�neti dolgokban egyar�nt j�rtasak. Csal�di hagyom�ny, hogy l�togatj�k a k�lf�ldi egyetemeket Wittenbergben, Hall�ban, J�n�ban hallgatt�k a teol�gi�t, nevel�k�nt bejutottak nemesi csal�dokhoz is, ami szint�n csak k�pzetts�g�ket mutatja. Lelk�szkedtek sz�mos falu paroki�j�n, G�m�r, N�gr�d, S�ros megy�ben. Mûk�d�s�ket feljegyezt�k az egyh�zi anyak�nyvek, hol papp� avat�skor, hol p�sp�ki r�szv�tellel t�rt�nt beiktat�sokkor. Miksz�th D�niel f�esperes a luther�nus egyh�z r�gi t�rt�neti k�nyvei szerint 40 �vig lelk�szkedett. Egy m�sikuk pedig a XVIII. sz�zadban, 1780 k�r�l 25 �vig volt falusi lelk�sz. A Rimaszombaton �s Selmecb�ny�n t�lt�tt di�k�vek ut�n a kor kedvelt �ri p�ly�j�ra k�ldte a csal�di nagyrav�gy�s: jog�sz lett Pesten. Anyja rem�lte, hogy fia �gy egyszer majd teljes�ti bec�zett v�gy�t: szolgab�r�, megyei �r lesz majd bel�le. 1871-ben otthon, N�gr�dban el is kezdte Miksz�th megyei p�ly�j�t: esk�dt lett Balassagyarmaton Mauks M�ty�s szolgab�r� mellett. De csakhamar otthagyta hivatal�t, egy gyarmati �gyv�d irod�j�ban dolgozott tov�bb. 1873 nyar�n megn�s�lt. Titokban, a csal�d h�ta m�g�tt megesk�d�tt volt f�n�ke le�ny�val, Mauks Ilon�val. Tiltakozott ez ellen a h�zass�g ellen a Mauks csal�d. �k nem b�ztak Miksz�thban. Hiszen nemcsak a megy�n�l, az �gyv�di irod�ban sem b�rta ki sok�. Egykedvûen dobott oda minden k�n�lkoz� �ll�st. Neki nem hivatal kellett, hivat�sa volt: �r� akart lenni. "K�nnyelmû ember" - mondta ki r�la az �t�letet a n�gr�di dzsentri vil�g. 1873 v�g�n fiatal feles�g�vel egy�tt Pestre k�lt�z�tt. Megkezdte harc�t az �r�i �rv�nyes�l�s�rt. Az 1873-78 k�z�tt Pesten t�lt�tt �t esztend� Miksz�th �let�nek legv�ls�gosabb id�szaka, jellem�nek, �r�i tehets�g�nek, emberi �s szellemi teherb�r�s�nak s�lyos pr�b�ja. Derûs gyermekkor�nak, ifj�s�g�nak m�g az apr� eml�keit is dr�ga aranyp�nzre v�ltja mûveiben; ezt a korszakot babon�san elker�li. Sebeket kaphatott, amelyeket m�g �vtizedek m�lva is f�jdalmas volt �rinteni. "Nem szerette fiatalkorunk szomor� idej�t emlegetni" - eml�kszik vissza feles�ge is. S ha m�gis sz�ba ker�ltek, "m�sra terelte a besz�lget�st". 1873 okt�ber�ben h�d�t�k�nt v�g neki a pesti �let sûrûj�nek. "Eredeti h�bortja ez, ahogy meg akar �lni a toll�b�l" - h�kkentette meg mer�szs�g�vel bar�tait is. F�lig tr�f�san maga is megjegyzi egyik �r�s�ban, hogy az �letfenntart�s szempontj�b�l az �r�k �s a kir�lyok �llnak a legmagasabb sorban, mint akiket az eg�sz nemzetnek kell eltartania. Nem az �r�, hanem a kor gyenges�ge volt, hogy csak a kir�ly eltart�s�ra v�llalkozott. Ez a korszak a magyar irodalomban a k�s�rletez�s id�szaka. A r�gi eszm�k, ir�nyzatok m�r nem vonzanak, az �jak pedig m�g sz�let�ben vannak. A kiegyez�st k�vet� csal�d�s nemcsak k�z�leti v�ls�ghoz vezetett, de az irodalomban is a ki�br�ndul�st emelte uralkod� eszm�v�. Miksz�th ebben a nyomaszt� politikai, szellemi k�rnyezetben k�s�rli meg, hogy nev�nek irodalmi rangot, tehets�g�nek elismer�st, feles�g�nek biztos anyagi helyzetet teremtsen. A gyors sikert azonban az � akarata sem b�rta kidacolni. Ehhez nem volt el�g a tehets�g, �rt� �s t�r�d� kor is kellett volna hozz�. S Miksz�th a kiegyez�s kor�nak Magyarorsz�g�n �lt. Hi�ba volt minden er�fesz�t�se. Elbesz�l�sei jobb�ra nyomtalanul kall�dtak el a szerkeszt�s�gek asztal�n. Els� megjelent novell�s k�tet�t nem vette �szre a k�z�ns�g. bizonytalan j�v�jû, k�tes lapokba �rogathatott csak fill�res cikkeket. Feles�g�t�l el kellett v�lnia. A kil�t�stalans�g s az egyre jobban szor�t� nyomor k�nyszer�tett r�. 1878-ban �js�g�r�k�nt Szegedre ker�lt. S itt, a nagyalf�ldi polg�r-paraszt v�rosban mag�ra tal�lt. Szerett�k, megbecs�lt�k. Szeged �s Miksz�th kapcsolata term�keny�t�, �szt�nz�, �jj�form�l� tal�lkoz�s volt. 1878. augusztus elsej�n �rkezett Szegedre szeg�nyesen, megviselten. Amikor a p�lyaudvaron csomagj�r�l k�rdez�sk�dtek, n�mi mal�ci�val a zseb�be hozott k�t inggall�rra mutatott: "�me a kofferem." Miksz�th k�zel 3 �vet t�lt�tt a v�rosban, b�r �tmeneti �llom�s volt �let�ben, �r�i p�ly�j�n m�gis sorsfordul�t, korszakos v�ltoz�st jelentettek a szegedi �vek. "Innen kezdve j�l ment dolgom, �rhattam kedvemre, senki se korl�tozott, senki sem mondta: ezt szabad, ezt nem szabad �rni, ez alap�totta meg szerencs�met. �rtam, ami �ppen j�lesett, k�zben megszerettem a szegedieket, �k pedig engemet." - A vid�ki �js�g�r� szerencs�je, hogy saj�t birodalma, szabad vad�szter�lete az eg�sz lap. Itt egy eg�szen m�sfajta paraszti vil�g ny�lik meg el�tte, a misztikummal t�lt�tt, babon�s, naiv n�gr�di faluval szemben ez a paraszti �let ridegebb, kem�nyebb. S � itt m�giscsak k�v�l�ll�, s szinte n�prajztud�si alaposs�ggal m�lyedhet el a k�l�nb�z� t�pusokban... Mikor 1881-ben visszat�rt Pestre el�sz�r egy n�pszerû hetilap, az Orsz�g-Vil�g seg�dszerkeszt�je lett. Val�j�ban ugyanabba a szeg�nyes sz�ll�ba t�rt vissza, ahonn�t Szegedre elh�vt�k. � maga �gy eml�kszik vissza ezekre a napokra: "Az irodalmi viszonyok azonban rosszul festettek. Micsoda nagyurak most a fiatal �r�k mihozz�nk k�pest. Akkor �rtam A j� pal�cok egyes novell�it, �s kaptam �rt�k egyenk�nt �t forintot. Pepecseltem pedig n�melyiken t�z napig. Kerestem teh�t naponk�nt az irodalommal t�z krajc�rt." - Egyik bar�tja �gy eml�kszik vissza ezekre a napokra: "Legt�bb bajunk volt Miksz�th K�lm�nnal, aki akkort�jt �rogatta A j� pal�cok legszebb darabjait. T�bbnyire mindig k�s�bb hozta el egy- egy k�zirat�t, mint �g�rte, mert nagyon f�zott od�j�ban. N�melyik kis remek�t: A b�gyi csod�t, a Filcsik hist�ri�it h�romszor is �t�rta." A fordulatot Miksz�th �let�ben az jelentette, hogy egy n�h�ny �ve alakult, n�pszerû �js�g, a Pesti H�rlap egyik napr�l a m�sikra �js�g�r�k n�lk�l maradt. Az �js�g�r�k �sszevesztek a kiad�val �s kil�ptek. 1881 m�jus�ban ez�rt szerz�dtett�k Miksz�thot a Pesti H�rlaphoz, melynek azut�n �vtizedeken kereszt�l munkat�rsa maradt. A m�sik nagy esem�ny �let�ben, hogy 1881 augusztus�ban megjelent a T�t atyafiak c�mû novell�sk�tete, n�gy kor�bban m�r k�l�nb�z� lapokban k�zreadott elbesz�l�ssel. Miksz�th szinte egyik napr�l a m�sikra h�res �r� lett. A lapok tele voltak a k�tet magasztal�s�val, mindenki az eredeti �r�i hangot d�cs�rte, neves k�lf�ldi szerz�kkel m�rt�k �ssze. A st�lus�ban legk�zelebb �ll� vil�gh�rû amerikai �r�hoz hasonl�tva, magyar Bret Harte-nak nevezt�k. Amikor k�vetkez� novell�sk�tete, A j� pal�cok, 15 kisebb elbesz�l�s megjelent 1882 janu�rj�ban, az �r�i h�rnev�t v�gleg megalapozta. A lapok versengtek a k�ziratai�rt. A k�s�i j�v�t�telt is megadta az �let: h�t�vi k�l�n�l�s ut�n, 1883-ban, �jra megesk�d�tt volt feles�g�vel, Mauks Ilon�val. Tehets�ge el�tt nemcsak a k�z�ns�g, megh�dolt a hivatalos Magyarorsz�g is. 1887-ben k�pvisel� lett, s az maradt �lete v�g�ig. Megkapott minden k�ls� elismer�st. A 80-as �vekt�l kezdve nyugodt, derûs, kiegyens�lyozott volt az �lete. Esem�nytelens�ge jelezte b�k�j�t. Miksz�th azonban nemcsak nagy tehets�g volt, nagy volt embernek is. Egy�ni sors�n�l jobban izgatta n�p��, nemzet��. �lete felsz�ni nyugalma �pp ez�rt a l�lek bels� �tj�t nem t�kr�zte vissza. Arr�l a mûvei vallottak. S itt nem a f�nyek n�ttek, az �rnyak sokasodtak meg. Mindjobban elkomorult a kezdetben derûs miksz�thi hang. Holott mint �r�, J�kai nyom�n indult. A romantikus mes�t, a felh�tlen idillt, a k�nnyed, �ttetsz� humort szerette. K�s�bbi mûveiben azonban a villan�, vid�m sz�nek mindink�bb csak a felsz�nen j�tszottak m�r. M�g�tt�k a m�lyben ott s�t�tlett a l�lek szomor�s�ga. A kor k�nyszer�tette r�, hogy megv�ltoztassa hangj�t. A kiegyez�s kor�nak f�lfeud�lis Magyarorsz�ga a maga id�szerûtlen, boml� t�rsadalmi berendezked�s�vel kih�vta maga ellen a jobbak b�r�lat�t. S Miksz�th k�z�j�k tartozott. J� szeme volt, gondolkodva �lt: az �let egyre n�vekv� megbeteged�se nem ker�lte el a figyelm�t. Mûvei h�ven t�kr�zt�k vissza az �ri- nemesi t�rsadalom fokoz�d� erk�lcsi-szellemi z�ll�s�t, bels� sz�tes�s�t. A val�s�got �rta: �t�letet kellett mondania. A kritikai realizmus lett a m�dszere. Nagy kritikai realista reg�nyei (Beszterce ostroma, Az �j Zr�nyi�sz, K�l�n�s h�zass�g, A Noszty-fi� esete T�th Marival, A fekete v�ros) a leleplez� g�ny, a szat�ra fegyver�vel seg�tettek az id�nek. Bomlasztott�k azt a vil�got, amelyet m�r hal�lra �t�lt a t�rt�nelem. Az ember tiltakozott benn�k egy mindjobban elembertelened� vil�g ellen.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk