�r�sos adatok legkor�bban a XIII. sz�zad v�g�n eml�tik a telep�l�st (1286), majd a XIV. sz�zadban „egyh�zashelyk�nt” a p�pai tizedjegyz�kekben fordul elõ (1332-37). Ezek a dokumentumok Muhurak�nt, illetve Moharak�nt nevezik meg a falut. Kiz�rhat�, hogy a t�r�k h�dolts�g alatt ott sz�kelõ Mohora pas�t�l kapta volna a nev�t a k�zs�g, mivel 1326-ban visegr�di okirat tan�skodik „Mohorai Mikl�s- fia” Makow mesterrõl, aki Anjou K�roly kir�ly apr�dja volt. Zsigmond kir�ly az ellene l�zad� orsz�gnagyokat, birtokosokat legyõzve bõkezûen jutalmazta h�veit 1405-1409 k�z�tt. Ekkor kapott jelentõs birtokr�szt Mohor�n Kov�ri P�l n�dori �t�lõmester, majd a Vidfi csal�d õsei nyertek tõle c�merlevelet �s birtokokat Felsõ-Mohora ter�let�n. Ezidõt�jt Als�-Mohora a Bak csal�d birtok�ban volt. a t�r�k h�bor�k kor�ban Mohora t�bbsz�r is le�gett, a lakoss�g elmenek�lt. Az 1630-as �vekben mint a h�dolts�gi ter�let k�zs�ge h�rom h�z ut�n volt k�teles ad�t fizetni. A t�r�k uralom v�g�n, az 1686-os Buda-ostrom sor�n a falu teljesen elpusztult, egyetlen h�z sem maradt �pen, de 10 esztendõ m�lva, a sz�zad utols� �veiben m�r 5 jobb�gy h�ztart�st, 22 zsell�rt �rtak �ssze Mohor�n, s tov�bbi k�t �vtized m�lva, 1715-ben m�r 16 magyar �s hat t�t jobb�gy h�ztart�st, 22 zsell�rt �rtak �ssze. A XVIII. Sz�zad derek�t�l a Sr�terek, majd az 1770-es �vektõl a G�sp�r, Horv�th, Havrothy, Majth�nyi, Tatay csal�dok voltak jelentõsebb birtokosok a faluban. A XIX. Sz�zadi f�ldbirtokosok k�z�tt Beniczky S�muel udvari tan�csos a k�tszem�lyes t�bla b�r�lja, majd lesz�rmazottja Beniczky Antal voltak orsz�gos vagy megyei politiz�l�s k�r�ben k�zismertek. Beniczky Antal k�r�l mûk�d�tt a h�res-h�rhedt mohorai-gyarmati titkos „kolomp�r t�rsas�g”, „kolomp�ria”, a-melyben az �ri virtus kipr�b�l�sa mellett reformkori politiz�l�s folyik. Beniczky Lajos a v�rmegye m�sodik alisp�nja lesz 1836-38 k�z�tt. A XIX. sz�zad h�res „�rilakjai” k�r�bõl a Farkas P�l h�za, a Mauks-k�ria, a Rakovszky �s Tolnay-h�z, a Schindler-lak, a gr�f Vay G�born� v�rkast�lyszerû udvarh�za orsz�gos �s t�rs�gi jelentõs�gû kult�rt�rt�neti eml�kekkel, k�l�nleges mûeml�ki �rt�keikkel v�ltak h�ress�. A Mauks-h�zban, a mai patika �p�let�ben lakott Mauks M�ty�s f�ldbirtokos �s fõszolgab�r�, akinek Mauks Ilona nevû le�ny�t Miksz�th K�lm�n reg�nyes h�zass�gk�t�s�k ut�n feles�g�l vette, majd elv�lt tõle, hogy k�t �v m�lva, most m�r sikeres „l�nyk�r�ssel”, �jabb esk�võvel (mohorai evang�likus templomban) maga mell� emelje a magyar hist�ria, a magyar nyelvû irodalom �r�k eml�kezet�be. A Mauks-h�z kertj�nek k�t gesztenyef�ja alatt – az egyik fa eml�kezõ t�bl�val megjel�lve ma is �ll, - mûvek sz�lettek �s elbesz�l�seket olvastak fel. A Mauks-h�zzal szemben �ll a falu kult�rh�za, az egykori Tolnay-k�ria, amelyben a modern magyar sz�nj�tsz�s egyik legeredetibb egy�nis�ge, a kitûnõ sz�nmûv�sznõ, Tolnay Kl�ri (sz�letett Tolnay R�zsika) �lt, gyerekeskedett. Mûeml�ki szempontb�l tal�n legjelentõsebb, legl�tv�nyosabb �rt�k Mohor�n a h�res Vay-Zichy kast�ly, amely a XVIII. sz�zad elej�rõl sz�rmazik, de sokak szerint akkor m�r az �vtizedekkel kor�bban, a t�r�k �ltal �p�ttetett, majd elpusztult kast�lyt �p�tett�k �jj�. Mindenesetre ez a kast�ly egyike a vid�ki magyar kast�ly-�p�tkez�s leg�rdekesebb, legk�l�n�sebb p�ld�inak. F�lholdat tart�, hagyma alak� tornyai messzirõl �gy hatnak, mintha turb�nokat l�tn�nk. K�t saroktorony alatt a szob�kban egy-egy bem�ly�tett kõ f�rdõmedence van, amely szint�n azt a hagyom�nyt, hiedelmet erõs�ti, hogy egy t�r�k fõ�r �p�ttette mag�nak �s h�remh�lgyeinek, ugyanakkor az is elk�pzelhetõ, hogy a hagymakupol�k, a t�r�k�s f�rdõmedence kialak�t�s puszt�n a barokk korszak jellemzõ divatjak�nt ut�nozt�k az oszm�n eredetû �p�t�szeti mot�vumokat. Igen nagy k�r, hogy a kast�ly udvari kapuj�nak �p�tm�ny�t, ker�t�selemeit nem õrizt�k meg, mert ez az egy�ttes a kis udvari porta �p�let�vel m�g karakterisztikusabb� tette a mûeml�ket. A k�zs�g r�mai katolikus temploma 1903-ban �p�lt. A falu kultur�lis �r�ks�g�hez, j� h�r�hez kapcsol�dik az a folkl�r hagyom�ny, n�pdalkincs, viseletgazdags�g, amelyet a Mohor�n 1881-ben sz�letett Farkas P�l tan�r-k�ltõ �r�k�tett meg a XX. sz�zad eleji h�res Borovszky-f�le megyemonogr�fi�ban. A XIX. Sz�zad v�g�nek kapitaliz�l�d� f�ldbirtokain �lõ szeg�nyek, csel�dek, napsz�mosok k�r�ben igen sok sz�p n�pballada, n�pdal, mese �r�klõd�tt nemzed�krõl nemzed�kre. A sz�z�ves hagyom�nyt eg�szen a legut�bbi �vekig egy�tt �polta Mohora �s a k�zeli Magyarn�ndor lakoss�ga: a h�res-nevezetes Mohora-Magyarn�ndori P�vak�r 1992-ben kiv�l� �s ez�st minõs�t�seket szerzett az �szak-magyarorsz�gi, gy�ngy�si fesztiv�lokon a „Pal�c lakodalmas” sz�npadi v�ltozat�val, �s ma is egy�tt �nekelnek a k�t falu asszonyai, fiataljai. A sz�zadfordul� Mohor�ra egy�bk�nt a dinamikus fejlõd�s �g�ret�vel k�sz�nt�tt: itthon �s k�lf�ld�n h�ress� v�lt a mohorai bor, a k�zs�g kõb�ny�ja Asz�dt�l Balassagyarmatig �p�tõanyaggal l�tta el a v�ros�p�tõket. Gr�f Vay G�born�, sz�letett Zichy M�ria f�ldbirtokos gazdas�g�ban 2275 hold f�ldet mûveltek. Az 1250 merin�i juhb�l �ll� teny�szet, a 230-as szarvasmarha �llom�ny a modern �llatteny�szt�si felt�telek megteremt�s�ben �tt�rõ �s mintaszerepet j�tszott a t�rs�gben. Mûk�d�tt a kõb�nya mellett homokb�nya is, a t�gla�getõ �zemben �vi 100.000 t�gl�t �gettek ki a „falu haszn�ra” elõsorban. Az 1880-as �vektõl a Schindler h�zban m�r posta mûk�d�tt, a k�zs�get �rintõ vas�tvonal jelentõs gazdas�gi fellend�l�st �g�rt a falunak, a t�rs�gnek. Ma m�r kev�sb� ismert vas�tt�rt�neti t�ny, hogy eg�szen a XX. sz�zad 30-as �v�ig mûk�dõ iparv�g�ny� kisvas�t k�t�tte �ssze Mohor�t Puszta-Kisb�rrel, vagy Kisb�r-puszt�val, ahol kõsz�nb�ny�szat folyt. A sz�zad nagy emberi �ldozatot k�vetelõ vil�gh�bor�i Mohor�t is visszavetett�k a kor�bbi dinamikus fejlõd�sben. Az elsõ vil�gh�bor� hõseinek nev�t eml�kmû õrzi, s kegyelettel eml�keznek a m�sodik vil�gh�bor� �ldozataira is. 1946-ban a falu f�ldoszt� bizotts�ga Mikus Andr�s eln�klet�vel 2446 holdf�ldter�letet osztott sz�t 520 mohorai csel�d, nincstelen f�ldmunk�s, t�rpebirtokos k�z�tt. 1949-tõl a Magyarn�ndori �llamigazdas�g mohorai �zemegys�ge, a Kossuth tsz, majd 1959 ut�n a Miksz�th K�lm�n Termelõsz�vetkezet f�ldter�letein megint nagy�zemben mûvelt�k a falu 2500 holdnyi hat�r�t. A termelõsz�vetkezet viszonylagos gazdas�gi sikerei nyom�n saj�t k�zs�gi v�zmû, v�zrendszer �p�lt, amely ma m�r a V�z�gyi Igazgat�s�g fel�gyelet�vel mûk�dik. 1956 okt�ber�ben a sok bej�r� dolgoz� h�resztel�s�re, a balassagyarmati t�ntet�s hat�s�ra m�r 26-�n demonstr�ci�t szerveznek a faluban. Okt�ber 29-�n Gazdik Mih�ly eln�klet�vel Forradalmi Bizotts�g alakul. Okt�ber 31-�n teheraut�n a k�zs�gbe �rkezõ forradalm�rokkal egy�tt a fiatalok megsz�llj�k a k�zs�gh�z�t, az iskol�t, �s el�getik a szovjet-orosz kiadv�nyokat, p�rtbrossur�kat. November 1-�n M�sz�ros Istv�n kap megb�z�st helyi nemzetõrs�g szervez�s�re. 1957 ut�n, az akkor 1250 lakos� k�zs�gben �llami gazdas�gi �zemegys�g, g�p�llom�s, n�v�nyv�dõ �llom�s mûk�dik. A kilencvenes �vekre ezer al� cs�kken a falu l�leksz�ma: 1994-ben 958, 1996-ban 977 lakosa van a falunak, s tov�bb folytat�dik a lass� el�reged�s folyamata, noha 1995-ben a faluban viszonylag magas az 1-14 �ves (174 fõ) gyermek koroszt�ly ar�nya.