Hírességek - Tolnay Klári
Forrás: www.magyarok.sulinet.hu 2007.05.30. 16:05
Tolnay Klári (1914-1998)
Mohorán született 1914. július 17-én, és Budapesten halt meg: éjjel, álmában 1998. október 26-áról 27-ére virradó éjszaka az egyik legnagyobb magyar színésznő, Tolnay Klári. Az elment nagy generáció: Sulyok Mária, Dajka Margit, Bulla Elma, Lázár Mária s a náluk nemzedéknyivel fiatalabb Ruttkai Éva után, az utolsó, aki még megmaradt és játszott, az utolsó szívdobbanásáig.
Születésekor a Rózsi keresztnevet kapta. Később, színésznőként vette fel a Klári nevet, mert első mentorának, Jób Dánielnek nem tetszett a Rózsi. Amikor az érettségi után felkerült Pestre rokonaihoz, Bókay János színműíróékhoz, hamarosan kiderült, hogy színésznő akar lenni. Bókay tudta nélkül ment el először Hevesi Sándorhoz, aki - minthogy nem tudott semmit, egyetlen verset sem - feladta neki a Szép Ilonkát azzal, hogy egy hónap múlva jelentkezzék nála, addig éjjel-nappal ezt tanulja. Klári hosszúnak találta az időt. Elment Heltai Jenőhöz, akivel szintén nem tudott zöldágra vergődni. Harmadjára jutott el a Vígszínház akkori főrendezőjéhez, Jób Dánielhez, akinek megtetszett a kislány, és szerződtette ösztöndíjas "kvázitagnak" (így nevezte), havi 60 pengő fizetésért. Arra kötelezte viszont, hogy mindennap délelőtt tízkor üljön be a nézőtérre, figyelje a próbákat, lesse el a Vígben akkor játszó nagyok - Somlay, Csortos, Góth, Góthné s a többiek - titkait.
Kis szerepekkel kezdte, kiugrása négy évvel később következett be, 1938 októberében, Deval vígjátékának, a Francia szobalánynak címszerepében. Óriási teljesítmény volt, mindenki őrá figyelt, őt ünnepelte. És ezután sorra következtek az egyre nagyobb, egyre jobb szerepek, Pirandello Hat szerep keres egy szerzőt-jében, Herczeg Ferenc Fecske és denevérjében, Keith Winter Tűzvészében és így tovább.
A felszabadulás után részint a Vígben, részint Várkonyi Zoltán színháztörténeti jelentőségű Művész Színházában játszott, de még a Nemzetiben is vállalt szerepet. (Sartre: A tisztességtudó utcalány). A Művészben - miután elvált első férjétől, Ráthonyi Ákos filmrendezőtől - ismerte meg, partnereként az Eurydike-ben, Darvas Ivánt, akivel szerelemre lobbantak, és házasságot kötöttek. 1948-ban kihullott Jób Dániel kezéből a Vígszínház, és Révai József miniszter háromtagú igazgatói tanácsot nevezett ki a színház élére: Somló Istvánt, Benkő Gyulát és Tolnay Klárit. Míg a két férfi a színház szakmai és pénzügyi dolgaival foglalkozott, Tolnayra maradtak az emberi problémák, minden társulati tag búja-baja.
Azután a Madách Színházba került, és ott dolgozott halála napjáig. Olyan nagy szerepekben láttuk, mint Júlia, Nóra, Irina a Három nővérben, Blanche A vágy villamosában, játszott Molnár Ferenc és Thornton Wilder darabban, rengeteg klasszikus és modern női szerepet a magyar és világirodalomból. A legjobb partnereket kapta, a legjobb rendezők instrukcióit követte, és mindvégig az a természetes, üde, jó humorú, kedves jelenség maradt, amilyennek felfedezték. Nagyon nagy színésznő volt, emléke örökké köztünk marad.
|